Most jöttem rá, hogy annyira, de annyira szánalmas vagyok...
http://neverland-blogdesign.blogspot.hu/2014/01/kampany-le-1d-s-tucatblogokkal-ide-az.html
Minden kedves blogírót megpróbálok a fenti linkre terelni.
Nos, a vallomás: 

Először tök jó ötletnek tűnt, hogy 1D-s sztorit írjak, de fogalmam sem volt arról, hogy ilyen sok 1D-s blog van. Szánalom. Ezer meg ezer One Direction fanfiction és rossz tudni, hogy az enyém csak egy a sok közül. Véletlenül akadtam rá a fenti oldalra, mert tetszett maga a sztori is és rá kellett jönnöm, hogy azokat a kritizáló sorokat író lánynak teljesen igaza van. Olyan emberek írnak blogot csak az 1D miatt, akiknek amúgy semmi tehetségük nincs és még egy épkézláb mondatot sem képesek leírni -na nem mintha nekem írói képpességeim sokkal elismertebbek lennének, de azért úgy érzem, hogy van egy aprónyi tehetségem, fantáziám és írás/olvasás iránti szeretetem, ami lehetővé teszi, hogy kissebb-nagyobb kihagyásokkal összehozzak egy regényt vagy novellát.
Szóval, amikor megláttam, hogy az enyém is csak egy tucatblog a többi között, úgy döntöttem, hogy eme csodás 1D-s munkámat abbahagyva nekikezdek egy újnak és az eddigi részeket a nyilvánosság elé hozom. Amíg feltöltöm az eddigi borzalom folytatását, addig gondolkodom a következő blogom témáján. Szerintem a Tell me a lie cím marad, elvégre ebből is kihozhatok valamit.

Igen. Most kövezzetek meg, de személy szerint én is nyálasnak és unalmasnak tartom az ilyen kicsiujjból szoppintott fanfictionoket. Na persze ha valakinek tényleg csodás képességei vannak az íráshoz... Az más. Tényleg vannak rendkívüli személyek, de ezek a mindennapos szappanopera hulladékok... BORZALMAS. :S Sajnálom. Feltöltöm az eddig megírt részeket és azzal minden 1D fan elégedjen meg! ;) Én nem folytatom ilyen hülyeséggel ezt az oldalt, de a napjaimat sem pazarlom ilyen sztorik megírására!
Viszlát pussz.

U.i.: Az 1D-t még mindig szeretem!